2013 lassan elmúlik, ideje lenne kis összegzésnek. Majd egyszer.
Most inkább egy érdekes észrevételt osztok meg a nagyvilág előtt.
Történt a Budai Piros túra után, nem szégyen némi izomlázam lett. A szezon első komolyabb menete- időben. Ez volt szombaton, muszáj volt beiktatnom pihenőt könnyelműségem miatt. Amire viszont nem számítottam, hogyan fog elmúlni!
December 25. Karácsony első napja. Izmaim még mindig nem heverték ki teljesen a szombati kínzást, de muszáj menni! Korábban két napra is terveztem futást, egyik pont a hosszabb, szintesebb kör.
Parkerdőn keresztül fel a Kab-hegyre, ott fotózkodás, majd Úrkút felé a K jelzésen Pálmajor érintésével haza, még ebéd előtt.
Bőven délelőtt indultam, nem volt kimondottan kellemes a sportolás, de bíztam magamban. Különben is, bármikor visszafordulhatok. Az idei "télnek" köszönhetően csak némi sár nehezítette a haladást, októberben szokott ilyen jó idő lenni. Ennek megfelelően, némi kavargást is beiktattam, mielőtt pont 2 óra trappolás után felértem az adótoronyhoz. Jé, milyen csecse kis kilátó nőtt ki hirtelen a földből! Meg fa korlát, ejha! Gyors fotó, irány a lejtő! A tavalyi körhöz képest könnyebbre választottam az útvonalat, hogy ne sérüljek le még jobban. Úrkút után a szokásos sártenger fogadott, tavasszal ezt a részt messze fogom kerülni. Az utolsó pár kilométer az országút mellett már csak nem akart elfogyni.
Ami viszont ezután következett, nem kicsit lepett meg. Nem hogy kiújult volna az izomláz, teljesen elmúlt másnapra! Az más lapra tartozik, hogy a Csurgó kutat végül nem látogattam meg, de bámulatos a szervezet ilyen szintű reagálása.
A további próbatétel pedig a kajakóma elkerülése lett volna, bevallom nem jártam sikerrel.
Az év utolsó napjai pedig már a 2014-es szezonra való felkészülésben teltek: kipróbáltam a montit, amivel remélhetőleg minél több helyre fogok eljutni, és összeállítottam a versenynaptárat is. Mindkettőre mondhatom, hogy letisztult. Benne van tíz év tapasztalata.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése