A fej erősebb a lábnál

Rövid versenyhez rövid beszámoló jár.
Igen sűrűnek ígérkezett a hétvége, már csütörtökön elkezdtük a pakolást. Pénteken munka után uzsgyi nagyszülőkhöz, szombaton egy helyre kis esküvőn vettünk részt- hatalmas köszi Laci+Sári vagy Sár+Laci, ez a meccs még nem dőlt el- ami tök jó lett volna, ha:
- nincs egy 10 órás verseny másnap
- nincs hőségriadó
- Magonc nem bulizik estig. De tényleg, este tízkor csak az autóban aludt el. Addig közel harminc embert szórakoztatott
- nincs egy oltári vihar. ami miatt tíz percet várunk hogy egyáltalán kiszállhassunk az autóból éjféltájt
- nem kell ötkor kelni
- nem 8:15-re érünk a helyszínre, ahol fél órán belül rajt
- ahol "kicsit" segítőkészebbnek bizonyul a helyi személyzet
Szóval nem sokat, gyakorlatilag semmit nem vártam magamtól. Egy tisztes helytállást, azzal a feltétellel ha nagy meleg lenne minden szívfájdalom nélkül megállok, és ledőlök az árnyékba. Az ellátmányra nem lehetett panaszom, volt minden mi szem-szájnak ingere. Pont összeraktam a bringát, felvettem a sisakot mikor indulhattunk is. Pályabejárás a versenyen.
Csak nyugi, naagyon messze a vége. Ami feltűnt, jó pálya ez minimális rázatóval, talán a "hegyről" lejövet nagyot csattan a kerék a padkán.
Az eleje jól alakult. Összefutottam Tamással, aki szerintem megérdemli a fair-play díjat. Komolyan, azon kívül hogy maga előtt tolt, minden. Mikor milyen tempót menjek, kilazult a kulacstartó csavarom, de tényleg mindenre figyelt, és tanácsokat adott. Köszönöm!
Bő óra után megálltam egy kétbetűsre, Pár kör alatt felzárkózom, hiszen a tempó egyáltalán nem egetverő. Mondjuk éppen aktuális állapotomban (edzetlenség+kevés alvás) bőven elég volt.
Aztán ereszkedem le a lejtőn, a padkán csatt és szissz! Remek, felütéses defekt. Besétálok a technikai zónába, hát nincs pótbelsőm. Amatőr hiba, otthon hagytam. Mire megtaláltam a lyukakat, elment egy kör. Mire megragasztom, még 2-3. Plusz ebben a hőségben inkább én fogok megrogyni. Van értelme visszaállnom, tekeregni, körözgetni? A mérleg egyik serpenyőjében az edzés lehetősége (gyakorlatilag csak versenyen kerékpározom egy óránál többet, értékelhető pulzuson). A másikban pedig, hogy szüleim alaposan kiunokázhatják magukat (el is jöttek Zegre, azért sajnáltam hogy így alakult a futam), plusz pihenhetünk mielőtt pestre megyünk. Kövezzen meg bárki, de a második lehetőséget választottam. A fej erősebb a lábnál. Régen mondtam, ha lazítani akarok tekerés közben, inkább hazamegyek és otthon pihenek.