A tökéletesen sikerült verseny után egy régi vágyam teljesítettem, mikor szombat reggel Tés felé kanyarodtunk. Nem indult pedig zökkenőmentesen- ami nem baj. Praktikusan hajnalban indultunk, mivel már reggel 7 órakor neki lehet vágni, előtte pedig nevezni sem árt. Ez a túra a táv miatt különleges (ki hinné), amit könnyít (vagy inkább nehezít, ez egyénfüggő), hogy köröket kell megtenni. Ez a megoldás viszont előnyös a szervezők számára, és a rövid távot választók sem maradnak le a látnivalókról, ami a hosszabb távosoknak "járni szokott".
A túráról itt találtok információkat:
Mega Bakony
A nevezés gyorsan lezajlott, hiába gázolunk nyakig a naptári nyárban, a hőmérő alig kúszhatott 15 fok fölé. Tehát felül két réteg, szélmellény és karmelegítő. Majd ha melegem lesz, leveszem. Aztán indultam is, mert hiába lenne időm az este 8 órás pályazárig megtenni a maximális hat kört, még Ajkára sem akartam éjjel beesni. Hét kört talán jövőre bevállalom, addig talán tudok többet edzeni, hogy akár csak megközelítsem ex csapattársam Baros Bálint teljesítményét.
Első kör: jó lesz ez, csak nyugodtan. De hideg van! Fúj a szél, az árnyékban fázom.
Második kör: Talán a kör végén leveszem a karmelegítőt. Meg enni sem ártana, egy zselét fogyasztok, ne pimpósodjon tovább. Várallyai Laci megelőz, beállok mögé kicsit síkon, de ő más dimenzióban mozog hozzám képest.
Harmadik kör: Vetkőzés, de a szélmellény marad, tartaléknak felveszek egy banánt. Csőszpuszta előtt defekt, természeten harapásos így egyszerre két lyukat ragasztok. Indulok tovább, hű de hideg van brr!
Negyedik kör: Kör elején a szántóföldeknél elfogyasztom a két maradék zselét. Az egyik mentolos, meglepő... Ej, de csúnya fekete felhők gyülekeznek északról! Remélem, nem fog esni. Biztonságképpen Jásdon a frissítőponton kérek kis elemózsiát, a plusz szénhidráttal kibírom a célig. Mert Pocak újra szól, egyre hangosabban.
Ötödik kör: Megállok ebédelni, így az ötödik körben nem biciklizek, hanem az út felett suhanok. Lazán megfutom az első kör idejét mindezt bő 8 óra sportolás után.
Hatodik kör: Egy banán csak az íze miatt, ez már csak tiszteletkör. A pálya olyan délután háromra kiürült, bőven van hely. Célba érkezés előtt, csak a fotó kedvéért leveszem a szélmellényt. Valahogy nem sikerült leizzadnom ma. Mikor beérek, nem is érzem túl fáradtnak magam. Jobban megviselt az összesen négy óra alvás, amúgy csak annyi, hogy egy jót bicikliztem.
A célban, és a pályán is végig mosolygós embereket látok. Nagyon jó a hangulat, nem ez az utolsó teljesítésem lesz, ez biztos.
Megkapom az emléklapot, pólót, bögrét és a kupát majd rohanunk is tovább.
Úgy tűnik, számomra befejeződött a 2014-es szezon. Természetesen a Horal Tour nem marad ki, de több versenyre vagy frissíteni, vagy résztvevőként bohóckodni megyek majd.
Ennek egyik oka egy lakásfelújítással egybekötött költözés. És csak délután-este tudok, tudunk foglalkozni a munkákkal. Utána már elég, ha az ágyig eljutok, nem a Hármashatárhegyre.
A többi ok még nem publikus, de szintén nem edzésbarát, hiszen megvan a maga időigénye. Remélem, nemsokára beszámolhatok róla. Mindenesetre érdekes projekt, annyit mondhatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése